2012. június 17., vasárnap

A gyöngy sorsa



Ringó nádszál libben a szélben
Bíbor díszletben érkezik éjjel
Apró lángot fölszít és itt hagy
Izzó csöndben csábító illat
Szikrázó sötétben súgja hogy itt vagy


Hitetlen lelkem könnyezve ámul
Sóvár szemem évődve bámul
Ajkaid között gyöngy sora csillog
Kelő nap tüzében esthajnalcsillag
Huncut mosolya szemedbe csillan


Válladról földre lágy kelme surran
Lüktet a pulzusom feledve múltam
Ajkamnak ízét érzed a szádon
Remegő ifjakat szívemből szánom
Vérednek szavát kérem most számon.


Lassú ujjbeggyel remegő testet
Érintek szépen, s gyöngyeid feslett
feszülő sora már hozzám láncol
pattanó kötődés karomba lágyul
szóródó kötelék szanaszét táncol


Édes hajlaton gurulva játszik
jáccint kelyhében nyugodni látszik
Feszült testeden édes csók csattan
Halk sóhajjal nyög fel a rattan
Bőröd ízével győzelmet arattam

8 megjegyzés:

Rónai Beatrix írta...

Lenyűgözően szép!

Zsu írta...

Nagyon szép :)

Orsi írta...

Micsoda mesés szett!

Ami írta...

Gyönyörű szett!

Peikkonen írta...

WOW. That is all.

vadcic írta...

Szép lett,csak hiányolom a minta eredetének feltüntetését,legalább egy szóval.

orsolya vanessza kiss írta...

Óh, nagyon szép ez a piros színű lánc !! :)

Ui.: MIÉRT NEKÜNK KELL BEBIZONYÍTANI, HOGY NEM VAGYOK ROBOT? HÜMM??

Bizonyítsák be a robotok, hogy nem emberek :))

Büki Bianka írta...

Nagyon szép szett! :)